Gyalogtúrák

Válassz évszámot:

2011 |
 2010 | 2009

Túra a Börzsönyben
2011.02.26.

A tavaszi félév második túráját a kedvenc hegységembe, a Börzsönybe terveztem. A vulkáni eredetű hegység eltér a többi hazai domb és hegyvidéktől. A 100 legmagasabb hegycsúcs közül 9 a Börzsönyben található. A nagy szintkülönbségek miatt talán ez a hegységünk hasonlít legjobban az Alpokhoz. A terület nagy része lakatlan és ezért kedvelik annyira a túrázók.

Reggel hét óra húsz perckor indultunk a VPK aulájából. A Nyugatinál kiegészült a csapat és innen 11-en indultunk vonattal Kismarosra. A Magas-Börzsönybe Kismarosról Busszal mentünk tovább, a végállomás Királyrét volt. Itt követtük a buszsofőr példáját és a helyi kocsmában forralt bort vettünk magunkhoz. Nem sokkal 9 óra után elindultunk a hegyek belseje felé. A tervem majdnem meghiúsult mikor egy leharcolt hólánccal felszerelt honvédségi csapatszállító teherautó befutott a parkolóba. A gépszörny a Nagy-Hideg-hegyre ment és emberek szállítmányozásával foglalkozott. Itt még azonban kipihent volt a társaság. A Nagy-Hideg-hegy lábáig egy enyhén emelkedő fagyott szekérút vezet, amely kezdett felengedni a nap sugarai hatására.

A szélvédett és árnyékos völgyekben elég hideg volt. Ezt mutatta az is, hogy az úton helyenként vastag jégpáncél volt, amin nem volt könnyű közlekedni. Amikor elértük a Kárpát-hidat és a többiek meglátták az előttünk álló meredek ösvényt sokaknak eszébe jutott a teherautó. Az út további részén egyre több helyen jelentek meg vastagabb hófoltok és kb. 650 m-en már teljesen egybefüggő volt.


A 600m-es szintkülönbséget tartalmazó 6 km-t fél 1-re már a hátunk mögött tudhattunk. A Nagy-Hideg-hegyen gyönyörű idő és kilátás fogadott minket. Itt a turistaház teraszán mindenki kipihente az első megpróbáltatásokat némi szeszes ital vagy épp forró csoki társaságában. A csúcsról némi fotózkodás után elindultunk lefelé. Az út további részét a Csóványos oldalában tettük meg. Itt óriási szikla meredélyek mentén haladtunk el. A legérdekesebb az Oltár-kő volt. Az ösvény két oldalát sziklafalak szegélyezték.

Innen leereszkedtünk az Oltárpatak völgyébe, egészen a Magas-hidi rétig. Itt kezdődött az utolsó megpróbáltatás. Kb. 260m-es szintkülönbséget kellett leküzdeni 2-2,5 km alatt. A cipője már mindenkinek beázott és az emelkedő láttán a lelkesedés is megcsappant. Ám amikor felértünk és a nap sugarai ismét felmelegítették kihűlt végtagjainkat mindenkibe visszatért a jókedv, főleg hogy már csak lefele kellett menni.

Királyrétre visszaérve a busz már ott volt de a sofőrt megint a melegedőben találtuk, és ismét követtük a példáját.

Összességében egy nehezebb túrát tudhatunk a hátunk mögött, de a jó társaság és a látvány mindenért kárpótol.

Marci


Évadnyitó túra a Pilisben
2011.01.23.

Vasárnap reggel a Vásárhelyiből indultunk útnak a csapat egyik felével, míg a többiek az Árpád-hídnál csatlakoztak hozzánk, kisebb-nagyobb sikerrel. Pomázon egy talponállóban vártuk be a HÉV-et lekésőket, majd miután együtt volt a társaság, buszra szálltunk, mellyel már csak egy rövid utat kellett megtennünk.

Csobánka határában szálltunk le, ahol kiváló túraidő fogadott bennünket. Az országút mentén kezdtük meg túránkat, de nem sokkal később letértünk a Csikóváraljai turistaház felé. Maga az épület sajnos csak időszakosan üzemel, így büfében nem is reménykedhettünk, amit a 1nemrég Pomázon elfogyasztott sör után talán senki sem bánt nagyon. Így nekivágtunk a nap első kisebb emelkedőjének, melynek tetejéről a fák között szép kilátás tárult elénk.



A következő állomás a Domini-forrás volt, itt vette kezdetét a túra legizgalmasabb része, a Holdvilágárok. A kövek között kevéske víz folydogált, így nem esett nehezünkre a völgyben felfelé haladás. Az árok végében található barlangban több fagyott denevért is láttunk, miközben végigjártuk a rövid vájatot.




A hasadékból két úton lehet kijutni, a meredek domboldalban kialakított földlépcsőn vagy egy jeges fémlétrán át a vízesés alatt, az ún. Meteor-létrán. Mi az utóbbi, izgalmasabb verziót választottuk. Itt sok hasznát vettük a kesztyűnek, ami szó szerint hozzáfagyott a fokokhoz.



A völgy felett található egy érdekes sziklaképződmény, ami ősi kultuszhelynéven szerepel a térképen. Kicsit utána olvasva megtudtam, hogy több régészeti leletet találtak itt és az előbb említett barlangban. De több misztikus eredetű történet is kapcsolódik a helyhez, többek között Árpád fejedelem sírját is keresték már itt (erről részletesebben itt).

Ezek után kezdetét vette a túra leghosszabb emelkedője, melynek végén az 588 m magas Bölcső-hegy csúcsára jutottunk, ahol háromszögelési pont romjaira leltünk. Talán jó lenne itt egy kisebb kilátót építeni, mert a fáktól nem sokat lehetett látni. A lefelé vezető úton viszont kárpótolt minket a Szentendre felé nyíló remek panoráma. Nem sokkal később Lajosforrásra érkeztünk, ahol bővizű forrás és erdészház is található.



Kisebb pihenő után folytattuk utunkat és a Kőrösi Csoma Sándor emlékműhöz és kilátóponthoz jutottunk, ahonnan szép látványt nyújtott a Bükkös-patak völgye.








A gerincen haladtunk tovább, majd leereszkedtünk A Dömör-kapuhoz, ahol döntenünk kellett, hogy Pilisszentkereszt vagy Szentendre felé vegyük az irányt. Előbbi mellett a hangulatos kocsma, utóbbi mellett a két órával korábbi hazaérkezés szólt. Végül utóbbit választottuk, így a völgyben egészen Szentendre határáig sétáltunk, ahonnan már busszal érkeztünk meg a HÉV állomásra.


Comments